K&H egyéni félmaraton 2017. élménybeszámoló
A mai napon önkéntesünk, Futó Nagykövetünk, Valter Éva, 1 óra 45 perc 54 másodperc alatt teljesítette a K&H egyéni félmaraton távját, két hónap elteltével ismét 2 percet faragva le egyéni eddigi legjobb aszfalt félmaraton idejéből. Ezzel is szeretnénk népszerűsíteni a sportot, azon belül is a futást. Alább olvashatjátok Éva részletes élménybeszámolóját:
„1 óra 45 perces időt szerettem volna futni, ennyi volt a terv, és hogy kevéssé foglalkozok a pulzusfigyeléssel, érzésre fogok futni, és elmegyek a határig, kilépve a komfortzónámból.
Hajnali 4:45-kor magamtól keltem, ez jó volt. Reggeli verseny előtti rutin: fürdés, zabkása, izo ital készítés, öltözködés. 6:45 előtt indultunk otthonról. Kicsit korán értünk a helyszínre, ami több izgulást, és több mosdó látogatást is eredményezett :-/ De összefutottam Steve-el, akivel jól megbeszélgettük, hogy milyen jó, hogy ilyen korán indulunk, mert még nem lesz olyan meleg, és milyen rossz a pálya: össze-vissza fogunk tekeregni a Városligetben, egy csomó fordító lassítja majd az iramot a nagy tömegben, szóval ne reménykedjünk egyéni csúcsban. Kicsit le is konyultam, de azért én még győzködtem magam, hogy de igenis sikerülhet az 1:45-ös idő.
Nos, az időjárás szuper volt. 17 fokban startoltunk reggel 8:00-kor, gyönyörű napsütésben. Sajnos az első fél-egy km-en nem lehetett megindulni. Eredetileg azt terveztem, hogy a 3. zóna legelejére állok, de aztán a zóna kapuja a zóna leghátulján volt, és nem volt már arcom előrébb furakodni. Néztem magam körül a brutális izomzatú férfiakat, és úgy gondoltam, úgysem tudok náluk gyorsabban futni. Így végül hagytam magam előtt kb. 4-5 m-nyi tömeget a 3-as zónából. Ez rossz döntés volt, mert igenis tudtam volna gyorsabban indulni, mint azok, akik közül elstartoltam. Tán meg is lett volna 1:45-ön belül, ha az első km-en nem vesztek ennyi időt és tempót. Nagyon sokat kellett így előznöm, ami a tömegben nem volt könnyű.
Az első 7 km-es kört időn belül csináltam meg, a döcögős tömegstart ellenére, 4:45 min/km-es átlaggal. A Speaker biztatott bennünket, hogy csak így tovább, tartsuk a tempót, és akkor meglesz az 1:45. A második kört még mindig épp időn belül csináltam meg, az átlag időm kicsit lassult 5:03-5:06 min/km-es átlaggal. Az utolsó kör első felében még egy kicsit lassultam, 5:18-ra, amivel veszélyeztettem az álom-időt, de az utolsó 5 km-en megint sikerült 4:51-es átlagra felgyorsítani. Végül az overall átlagsebesség 5:02 min/km-re jött ki. Az a fránya 2 mp/km okozta az 54 mp kicsúszást az álom-időből. És a pulzusom? 187-et kalapált a szívem percenként, végig az egész 1 óra 45 perc alatt. A befutónál, amikor meghúztam a végét 4:27-el, elértem a 198-as csúcsüzemet. Azért a végén már meleg volt, vizeztem magam minden frissítőnél, magamra zuttyintva egy pohár vizet vagy kettőt ? A hangulat megint frenetikus volt :) Aki még nem próbálta ki a versenyzést, érdemes :) Külön puszi a japán dobosoknak :) És minden szurkolónak, bár bevallom, az utolsó 4 km-en már nem nagyon hallottam-láttam :)
Tanulság: az ultrák azért arra jók voltak, hogy egy 21 km-es versenyen megengedhetem, hogy ereszd el a hajamat futással menjek, ami a csövön kifér, savasodós zónába csússzak, és ez nem okoz jelentős lassulást. Képes vagyok 1 óra 45 percig max.pulzus tartományban futni. Olyan gyorsan elrepül már nekem 21 km, hogy csak kapkodom a fejem, már vége is. Érdemes váltakozva távot és gyorsaságot építgetni, azt gondolom. Ja, és még több magnézium kell. Most megúsztam görcsroham nélkül, de a kocsihoz menet azért kétszer is meg kellett állni, mert készülődött :-/
Én a magam részéről happy vagyok, hajlandó vagyok szemet hunyni az 54 mp-nek ;) Nézzük az első két számjegyet: 1:45! Majdnem majdnem, szinte már! :) Mondhatom, kisportoltam magam mára rendesen :) És most irány a lányom osztálykirándulása, vár a Balaton! :)
Kövess minket a Facebook-on!
